A
Kormány
256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelete a lakásépítési támogatásról
A
Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről
szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában és a fogyasztónak nyújtott
hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b)
pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (2)
bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. §
(1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.
Értelmező rendelkezések
1.
§ (1)
E rendelet alkalmazásában:
1.
alacsony energiafogyasztású lakás: olyan lakás, melynek fajlagos primer
energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2év;
2.
bekerülési költség: a következő kiadásoknak
ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési
tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a)
a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és
központi berendezéseinek építési költségei,
b)
a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító
ba) helyiségeinek,
bb) tároló
helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló,
a lomkamra,
bc)
melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló
építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás
építményei,
bd) egyéb
építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi
hatóság által előírt kerítés, az épület
megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
be)
a gépkocsitároló helyiség építési költségei,
c)
a közműbekötések költségvetés szerinti építési
költségei,
d)
a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki
tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
e)
a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
f)
távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat
fejlesztési hozzájárulások,
g)
a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési
költségek és hozzájárulások,
h)
az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i)
az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
3.
fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a lakásépítési támogatás
iránti kérelem benyújtásának időpontjában egyik fél
sem töltötte be a 40. életévét;
4.
gyermek: aki az igénylő eltartottja és
a)
a 16. életévét még nem töltötte be,
b)
a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és
a 25. életévét még nem érte el, vagy
c)
a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű
személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;
5.
hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális
szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy
jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a
jelzáloglevélről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és
a biztosítási tevékenységről szóló törvényben
foglaltaknak megfelelően;
6.
megváltozott munkaképességű személy: az a
személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább
50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;
7.
támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb
feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a lakásépítési
támogatás nyújtására szerződést köt;
8.
új lakás:
a)
az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében
újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel
megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények
szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély köteles, vagy
b)
az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni
vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy
építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet
másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második
eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen
foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni
vállalkozó.
(2)
Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekről
és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az országos településrendezési
és az építési követelményekről szóló
kormányrendeletben, valamint az épületek energetikai jellemzőinek
tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.
2.
A lakásépítési támogatás igénybevételének feltételei
2. § (1) Az e rendeletben meghatározott
feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: lakásépítési
támogatás) vehető igénybe a Magyarország területén
2010. január 1-jét követően kiadott
a) építési engedéllyel rendelkező új lakás
építéséhez, vagy
b) használatbavételi engedéllyel rendelkező
új lakás vásárlásához, amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó
nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre
jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és
telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított,
egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony
energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
(2)
Lakásépítési támogatást igényelhet:
a)
a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló
törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
b)
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát
Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel
rendelkezik,
c)
a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt
vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d)
a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen
jogállásúnak ismerték el, vagy
e)
menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak
szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.
(3) Lakásépítési támogatást igényelhet
a) a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba
vele együtt beköltöző
aa) vér
szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
ab) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együtt élő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti, vagy
b) a (2) bekezdés szerinti személyekből
álló fiatal házaspár - a meglévő gyermekei számától
függetlenül - legfeljebb két születendő gyermek
vállalása esetén a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.
(4)
A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet
igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló
jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendő
lakáscélú állami támogatást is.
(5)
A gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével
- az igénylővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása
miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.
(6)
A lakásépítési támogatás kizárólag a támogatott személy és a (3) bekezdés
szerinti gyermeke lakásigényének kielégítése céljából nyújtható.
(7)
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek
nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
(8)
A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az igénylőknek
vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük.
Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn
vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet
tulajdont.
3. § (1) A lakásépítési támogatás akkor igényelhető, ha
a) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját
magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjainak - a b) pontban foglaltak
kivételével - lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e
jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban,
továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, vagy
szolgálati jogviszonyhoz vagy
munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett
lakása nincs;
b) az igénylőnek, házastársának,
élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző
családtagjának
ba)
együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely
tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
bb) a
tulajdonában lévő lakása lebontását az építésügyi
hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
bc) a
lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten
került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik;
c) az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére
használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerződés
megkötését megelőző 5 éven belül értékesített
lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthető
ca) az
értékesített lakást terhelő és visszafizetett
önkormányzati, munkáltatói támogatással,
cb) az
értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett
összegével,
cc) a
számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék
összegével,
cd) a támogatás nyújtásáról szóló szerződés
megkötését legfeljebb egy évvel megelőzően vásárolt
és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó
összegével növelt vételárával,
ce) a
támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának
10%-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel
igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző
földhivatali határozat kiadásának időpontját
legfeljebb 120 nappal előzi meg és
cf)
olyan 2009. július 1-jét követően kiállított
számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan
kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa
tervezett, de meg nemvalósult lakásvásárlás céljából
fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő
gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg;
d) az igénylő a kérelem benyújtásának időpontjában harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja,
hogy
da) őt, vagy házastársak és élettársak
esetén legalább az egyik felet legalább 180 napja biztosítottként az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése
szerint az állami adóhatósághoz bejelentették, és nem érkezett a jogviszony megszűnésére, a jogviszony szünetelésének kezdetére és befejezésére
vonatkozó bejelentés az állami adóhatósághoz, és
db) köztartozásmentes adózó;
e) az igénylő - lakás vásárlása esetén - a
vásárolni kívánt lakás „B“ (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb
energetikai minősítési osztályát igazoló hatályos
energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;
f) lakás építése esetén az igénylő
fa) a hitelintézethez benyújtja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet
szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minősítési osztályról, amely „B“ (követelménynél jobb) vagy
annál kedvezőbb energetikai minősítési
osztályú, valamint
fb)
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan
nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követően a lakás energetikai minősítési
osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél
bemutatja;
g) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új
lakás vásárlása esetén legkésőbb a támogatás
folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére
szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó
adóköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról
kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó -
számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban
együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;
h) új lakás építése esetén az igénylő
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan
nyilatkozik arról, hogy legkésőbb a támogatás utolsó
részfolyósításáig bemutatja
ha) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott
személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén a
vételár 70%-a erejéig az előző építtető
nevére kiállított számlákat,
hb) a
használatbavételi engedélyt és
hc) a
lakás energetikai teljesítőképességét igazoló
energetikai tanúsítványt;
i) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban
ia)
hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei 17. § (8) bekezdése szerinti adatait,
valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszerű
igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet átadja
a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság
részére,
ib)
hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük
foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési
támogatás igénybevételének jogszerűségét,
felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a
lakásban is - ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha
olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár
hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse, és
ic)
tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek
kibocsátója - a 12. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti időpontban
- az állami adóhatóság nyilvántartásában működő
adóalanyként szerepel;
j) a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan,
hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés esetén az utolsó
részfolyósítást követően legalább a 14. § (1)
bekezdése szerinti elidegenítési tilalom megszűnéséig
terjedően a lakásban lakóhelyet létesít és a
folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követő egy
éven belül bemutatja a hitelintézet számlájára a lakcímet igazoló hatósági
igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes
tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a támogatással épített,
vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye,
akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása
történt.
(2) Amennyiben a támogatott személy (1)
bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalásanem
teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a
Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(3)
Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra
kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési
tevékenység felelős műszaki
vezetője által írásban igazolt értékéig az (1)
bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a
számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.
(4)
E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági
társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott,
valamint az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól, vagy
a rendeltetésétől tartósan eltérő
célra használt lakás. Erről a tényről,
valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről
az igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag büntetőjogi
felelősség mellett írásban köteles nyilatkozni.
(5) A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel
rendelkező lakás tulajdonjogának átruházása esetén az
új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg.
(6) A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező
lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése előtt történő átruházása esetén
a) ha az építkezés 2010. január 1-jét követően
kiadott építési engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást az új
tulajdonos igénybe veheti és
b)
az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást törölni kell, és a
már folyósított támogatást az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. 232. §
(3) bekezdése szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.
3.
A lakásépítési támogatás mértéke
4. § (1) A lakásépítési támogatás összege - a 2.
§ (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő és a 2. §
(3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyermekeket együttesen számítva, ide
nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról
szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő
lakáscélú állami támogatást már igénybevettek -
a) két gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás
hasznos alapterülete
aa)
legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 800 000 Ft,
ab) 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 000 000 Ft,
ac) 90
m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft,
b) három gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás
hasznos alapterülete
ba)
legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 200 000 Ft,
bb) 85
m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 1 500 000 Ft,
bc) 100
m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft,
c) négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy
vásárolt lakás hasznos alapterülete
ca)
legalább 80 m2, de nem haladja meg a 95 m2-t, 1 600 000 Ft,
cb) 95
m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 110 m2-t, 2 000 000
Ft,
cc) 110
m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott lakásépítési támogatás
összegét
a) „A“ (energiatakarékos) energetikai minősítési
osztályú lakás esetén 1,1-es,
b) „A+“ (fokozottan energiatakarékos) energetikai minősítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy
c) alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as szorzószám
alkalmazásával kell megállapítani.
(3)
A lakásépítési támogatás 8. § (1) bekezdése szerinti később
született gyermek után igényelhető összege - az
épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétől
függetlenül - gyermekenként 400 000 Ft.
(4)
Az (1) bekezdésben meghatározott épített vagy vásárolt lakás hasznos
alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.
(5)
Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési
osztálya nem éri el a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti
nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési
osztályt, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály
szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. Amennyiben a felépült lakás energiatanúsítványában
szereplő energetikai minősítési
osztály nem éri el a „B“ (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb
energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy
a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. §
(3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt - a használatbavételi
engedély kiadásától számított 30 napon belül - köteles a hitelintézeten
keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
4.
Nem magyar állampolgárra vonatkozó szabályok
5.
§ (1)
A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles
a)
a menekült vagy oltalmazott igénylő kivételével a
származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős
országos hatáskörű szerve által kiállított - az
ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi
államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó -
hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű
fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának,
élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző
családtag(ok)nak származási országában a 3. § (1)
bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdése szerinti lakástulajdona nincs,
valamint
b)
büntetőjogi felelőssége
mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a lakásépítési támogatással építeni, vásárolnikívánt lakásban életvitelszerűen
kíván tartózkodni.
(2)
A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a
három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén
bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását
évente január 31-ig kell a hitelintézet részére igazolni. A lakásépítési
támogatást igénybe vevő nem magyar állampolgár
tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a
támogatást nyújtó hitelintézetnek bejelenteni.
(3)
Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási
jogosultsága a 14. § (1) bekezdése szerinti időszakon
belül megszűnik, és a tartózkodási jogosultság megszűnését megállapító határozat jogerőre
emelkedésétől számított 30 napon belül nem kap a 11.
§ (1) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy
a 11. § (1) bekezdés g)-h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt,
vagy nem szerez a 11. § (1) bekezdés i)-k) pontja szerinti jogállást, az
igénybe vett lakásépítési támogatást a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal
terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően
visszafizetni.
5.
Megelőlegezett lakásépítési támogatás szabályai
6.
§ (1)
A fiatal házaspár 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalásának
teljesítésére előírt határidő
egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.
(2)
A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt
új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától, új lakás
vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének
időpontjától kell számítani. A használatbavételi
engedélyt a fiatal házaspár annak kiadását követő 30
napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal
házaspár a használatbavételi engedélyre vonatkozó bemutatási kötelezettségének nem
tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától
számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten a
hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie. A
gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a
terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő
lejártáig a hitelintézetnek igazolja.
(3)
A lakásépítési támogatás igénybevételére irányuló szerződésnek
tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a
gyermekvállalás teljesítését a Kincstár - a kincstári családtámogatási
adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott
adatokat összevetve - megállapítsa.
(4)
A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által
örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a
háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését
a
Kincstár a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti.
(5)
Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt
családtámogatási ellátást, akkor - a kiállítást követő
60 napon belül - a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek
adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére
bemutatni.
(6)
A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére
vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a
fiatal házaspárt.
(7)
Az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti
lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel rendelkező
fiatal házaspár az e rendelet szerinti megelőlegezett
lakásépítési támogatást nem veheti igénybe.
7.
§ (1)
Amennyiben
a)
a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az
igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó lakásépítési támogatás
összegével, vagy
b)
a meglévő gyermekek száma a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában kettőnél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési
támogatás teljes összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1)
bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten - a gyermekvállalási határidő leteltét követő 60 napon
belül - vissza kell fizetni.
(2)
A fiatal házaspár a gyermekvállalási határidő alatt bekövetkező házasságfelbontás tényét köteles a házasság érvénytelenségét
megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerőre
emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni.
Amennyiben a fiatal házaspár az okiratot 60 napon belül nem mutatja be, úgy
köteles a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétől
számított 30 napon belül a lakásépítési támogatás összege után, a bírósági
ítélet jogerőre emelkedését követő
naptól számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti, Magyar Államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a
Kincstár részére megfizetni. (3) Ha a fiatal házaspár házasságát
gyermekvállalási teljesítésére biztosított időtartam
alatt a bíróság felbontja és a házaspár gyermekvállalását a házasság
felbontásának időpontjáig nem, vagy csak részben
teljesíti, úgy a házasság felbontásának (2) bekezdés szerinti igazolását követő hónap első napjától az (1)
bekezdés rendelkezései szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. E
kötelezettség fennállásának, illetve mértékének és kezdő
időpontjának megállapítása a házasság felbontásakor
fennálló terhesség végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet
és annak várható időtartamát orvosi bizonyítvánnyal a
házasság felbontásának igazolásával egyidejűleg a
hitelintézetnek igazolja.
(4)
Ha a lakásépítési támogatásról szóló támogatási szerződésben
vállalt gyermek azért nem születik meg,
a)
mert a házastársak egyike elhunyt,
b)
a gyermek megszületését a házastársak egyikének a lakásépítési támogatás
nyújtásáról szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű
személlyé válása következtében nem vállalták, vagy
c)
a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően
halva születik, a Magyar Állam a támogatott személynek a hitelintézethez
benyújtott - az a)-c) pontban foglaltak igazolását is
tartalmazó
- kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.
(5)
A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt
események bekövetkezésétől számított 90. napig, de
legfeljebb a lakásépítési támogatásról szóló szerződésben
vállalt határidő leteltéig lehet benyújtani.
(6)
Ha a támogatott személy az igazolást a (4) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott esemény bekövetkeztétől számított 90
napon belül nem nyújtja be, úgy a hivatkozott események bejelentésétől
számított 60 napon belül a lakásépítési támogatás összege után, a bejelentési
kötelezettség esedékességének napjától számított, a Ptk. 301. §
(1)
bekezdése szerinti, Magyar Államot megillető
késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül köteles a Kincstár részére
megfizetni.
(7)
Amennyiben a támogatott személy az (1)-(3) és a (6) bekezdésben foglalt
visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz
eleget, akkor a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében
a Kincstárhoz fordul.
6.
Később született gyermek esetén alkalmazandó
szabályok
8.
§ (1)
Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződésből eredő tartozás törlesztésére lakásépítési támogatást
igényelhet a lakásépítési támogatást korábban született gyermeke után igénybevevő a később született
gyermeke után is, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés
megkötésének időpontjában érvényes összegben és
feltételek szerint.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál számításba kell venni - a születés időpontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás időpontjában már meglévő 2. § (3)
bekezdés a) pontja szerinti gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétől eltekintve - a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerződés megkötésének időpontjában
hatályos, e rendelet szerinti egyéb feltételeket.
(3)
Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a 2. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja
szerinti gyermeknemvehető figyelembe.
(4)
Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a lakásépítési támogatás kizárólag a
vételár megfizetéséhez, vagy építés esetén a bekerülési költségek fedezetére a
hitelintézet által a használatbavételt megelőzően
nyújtott és folyósított - a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével -
a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel
nem mondott kölcsönből a támogatási kérelem
benyújtásának időpontjában még fennálló tartozás
csökkentésére használható fel.
(5)
Amennyiben építés esetén a lakásépítési támogatás (1) bekezdés szerinti
igénylése a 9. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn
belül történik, a támogatás a bekerülési költség megfizetésére is
felhasználható.
7.
A lakásépítési támogatás igénybevételének eljárási szabályai
9.
§ (1)
A lakásépítési támogatás a 17. § (4) bekezdése szerinti szerződéssel
rendelkező hitelintézettől igényelhető.
(2)
A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének
meghatározását - a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - lakás
vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerződés
megkötését követő 120 napos jogvesztő
határidőn belül, építés esetén a használatbavételi
engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől.
(3)
Amennyiben a lakáscél lakásépítési támogatással is megvalósítható, a
hitelintézet átadja az igénylőnek a
lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium elektronikus
úton megküldött tájékoztatóját a lakásépítési támogatás igénybevételének feltételeiről, valamint írásban tájékoztatást ad az
igényléshez szükséges dokumentumokról.
(4)
A 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénylő
kérelmére a Kincstár igénylő lakóhelye szerint
illetékes területi szerve igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylő lakásépítési
kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel
nem rendelkezik. Az igénylő a Kincstár igénylő lakóhelye szerint illetékes területi szerve által
kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja.
(5)
A hitelintézet a támogatott személytől a lakásépítési
támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének 1,5%-ának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és
a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a
támogatott személy a hitelintézettől lakáscélú
kölcsönt is igényelt, a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért
és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem
számíthat fel.
10.
§ (1)
A hitelintézet a lakásépítési támogatás igénylése iránti kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek,
melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belső
szabályzata szerinti várható időtartamáról.
Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a
hitelintézet függő közvetítője
vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról
a függő
közvetítő ad írásbeli
tájékoztatást.
(2)
A hitelintézet felelős a Magyar Állammal szemben
minden olyan kárért, amely e rendelet alapján őt terhelő kötelezettség megsértésével keletkezett. A
hitelintézet felelőssége kiterjed a függő közvetítőjére is, aki az e
rendelet szerinti lakásépítési támogatásra való jogosultságot bírál el,
valamint a lakásépítési támogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez.
Mentesül a hitelintézet a felelősség alól, ha
bizonyítja, hogy maga vagy függő közvetítője
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(3)
A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem
benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell
megállapítani. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a
hitelintézet az igénylővel a lakásépítési támogatás
nyújtásáról szerződést köt.
(4)
A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylő a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a
lakáscélját - a hitelintézet számára bizonyíthatóan - kölcsön igénybevétele
nélkül meg tudja valósítani.
(5)
Amennyiben lakáscélját az igénylő kölcsön
igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a lakásépítési támogatás abban az
esetben igényelhető, ha a hitelintézet az igénylőt az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minősíti.
(6)
A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt
részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő e rendelet szerinti igénybevételi feltételek
megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylő
a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás az igénylő általi kézhezvételétől
számított 15 napon belül a lakásépítési támogatásra jogosító feltételeknek való
megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Első
fokon a Kincstárnak az igénylő lakóhelye szerint
illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár
megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a Kincstárnak a
kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
(7)
Amennyiben a Kincstár jogerős határozatában
megállapítja, hogy az igénylő a kérelem
hitelintézethez történő benyújtásakor az e rendelet
szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e
feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a lakásépítési támogatás
nyújtásáról szóló szerződés igénylővel
történő megkötését és a támogatás folyósítását nem
tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél időközben
megvalósult. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem
korlátozhatja.
(8)
A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszerűségét hatósági ellenőrzés
keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenőrzés
során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a
támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás - igénybevétel napjától
számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt
összegének - visszatérítése iránt.
(9)
A közigazgatási hatósági eljárásban első fokon a
Kincstárnak a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve,
másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényéről a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(10)
A Kincstár hatósági jogkörében eljárva kizárólag a részletfizetés engedélyezése
körében folytathat le méltányossági eljárást. A lakásépítési támogatás
részletekben történő visszafizetése akkor engedélyezhető, ha a kérelmező
igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegű
megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is
tekintettel
aránytalanul súlyos terhet jelentene.
11.
§ (1)
A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következők szerint kell igazolni:
a)
a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy
érvényes úti okmánnyal,
b)
teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt
nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek időtartamát, elvált szülők
kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogerős ítélet
bemutatásával,
c)
a bejelentett lakóhelyet, lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
d)
a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a
megváltozott munkaképességű személlyé válást az orvos
szakértői szerv igazolásával,
e)
azt a tényt, hogy az igénylő csak olyan személy után
igényel lakásépítési támogatást, aki után e rendelet és egyéb lakáscélú állami
támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendő
lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetőjogi
felelősség mellett kiállított nyilatkozattal,
f)
a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes
tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,
g)
a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
h)
a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési
engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
i)
a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
j)
az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
k)
a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésről szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló
hatósági igazolással,
l)
a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését
anyakönyvi kivonattal,
m)
a lakás energetikai teljesítőképességét energetikai
tanúsítvánnyal.
(2)
Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés
c) és f)-k) pontjában, valamint az
5.
§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség.
(3)
Ha az igénylő a hitelintézetnek vagy az igazolást
kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján
jutott támogatáshoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az
igénybevétel napjától a Ptk.
301.
§ (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a
hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy
visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet
tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy
iratait.
12.
§ (1)
A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott
számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla
hitelintézetnél történő benyújtásának időpontjában az állami adóhatóság honlapján közétett működő adóalany nyilvántartásban szerepel.
(2)
Amennyiben a számla kibocsátója az (1) bekezdés szerinti időpontban
az állami adóhatóság honlapján közétett működő
adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a
támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely
szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának időpontjában
az állami adóhatóság nyilvántartásában működő
adóalanyként szerepelt.
(3)
Építés esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelőzően kiállított számla fogadható el.
(4)
A hitelintézet az eredeti számlát - a letörölhetetlen jelzéssel ellátva - a
támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig irattárában megőrzi.
(5)
Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplő gazdasági esemény megtörténtekétséges,
a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(6)
A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az
adásvételi szerződés megkötése, illetve a
használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megőrizni.
(7)
Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a lakásépítési
támogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem elvárható
körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az
igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint
illetékes állami adóhatóság - jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás
címén - előírja a folyósított lakásépítési támogatás
az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti
késedelmi kamattal növelt összegének
visszatérítését.
8.
Pénzügyi lebonyolítás
13.
§ (1)
A lakásépítési támogatás összegét
a)
új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivételtől
eltekintve
aa) készültségi
fokkal arányosan,
ab)
utólagosan és
ac) a lakásépítési
támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követően folyósítva, vagy
b)
új lakás vásárlása esetén egy összegben kell folyósítani.
(2)
Amennyiben az építtető igénylő
vagy támogatott személy a lakásépítési támogatással kapcsolatos ügyintézéssel
mást hatalmaz meg, úgy a támogatás folyósítása csak a használatbavételi
engedély bemutatását követően, egy összegben történhet.
(3)
A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a lakásépítési támogatáson és a
hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére már felhasználta.
(4)
A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi
fokkal arányos folyósítását megelőzően a helyszínen ellenőrzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.
(5)
Ha
a)
a lakásépítési támogatás igénybevételének alapját képező
építési munkák a szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt
esetben - amennyiben az építtető támogatott személy az
építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet
részére igazolja - legfeljebb egy évvel meghosszabbított határidőig
nem készülnek el,
b)
az építtető támogatott személy az építési szándékától
eláll, vagy
c)
a használatbavételi engedély megszerzése előtt a szerződés teljesítése más, az építtető
támogatott személynek felróható okból hiúsul meg, a lakásépítési támogatás
nyújtásáról szóló szerződés alapján a lakásépítési
támogatást a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevő
a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. §
(3)
bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten
keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(6)
A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító
elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés
igazolása után a Kincstár illetékes területi szerve intézkedik.
14.
§ (1)
A támogatás igénybevételével
a)
épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását,
vagy
b)
vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötését követő 10 évig terjedő időszakra - a 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a
lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerződés
megkötésének időpontjától számítva - a Magyar Állam
javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési
tilalom kerül bejegyzésre. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint az
elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító
hitelintézet kérelmezi.
(2)
Ha a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást az
(1) bekezdés szerinti időszakon belül lebontják -
kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé -, vagy
elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a 2. § (3) bekezdés a) pontja
szerinti gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát harmadik
személynek átengedik, illetve a lakáscéltól eltérően
hasznosítják, akkor a támogatott személy köteles
a
támogatás folyósított összegét a 16. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak
szerint bejelenteni és visszafizetni.
(3)
Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el,
úgy őket az igénybevett lakásépítési támogatás
visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésből
származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött
házassági vagyonmegosztási szerződésben rögzített
arányban terheli.
(4)
Ha a támogatott személy lakásának egy részét idegeníti el, a lakásépítési
támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülő
tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(5)
A (4) bekezdés esetében a Kincstár határozatban intézkedik a teljes támogatási
összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és
terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési
kötelezettség alá nem eső támogatási összegnek megfelelő Magyar Államot megillető
jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom
támogatott lakásra történő bejegyeztetése iránt.
15.
§ (1)
Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás
értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása
útján elégíti ki, a lakásépítési támogatás visszafizetésével kapcsolatos
kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1
évig a tulajdonos kérelme alapján a Kincstár támogatott személy lakóhelye
szerint illetékes területi szerve felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy
az igénybevett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú
kedvezmények letéti számlára“ befizette.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés időtartamát a
lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének
napjától kell számítani.
(3)
A felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb
1 évvel hosszabbítható meg.
(4)
A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás
építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a
felfüggesztés időtartama alatt a 14. § (1) bekezdése
szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam
lejár.
(5)
A felfüggesztés időtartama alatt a támogatott személy
kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a
lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást a Kincstár
tehermentesíti.
(6)
A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlő igazolása
esetén a felfüggesztés megszüntetéséről a Kincstár határozatban
intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek
kifizethető összeget, intézkedik a terhek másik
lakásra történő bejegyeztetése iránt. A Kincstár a
felfüggesztés megszüntetését követően 15 napon belül
átutalja a jogosultnak a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint
illetékes területi szerve határozatában megállapított összeget a jogosult
határozatban megjelölt bankszámlájára.
(7)
Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés időtartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értékű lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti
számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével
arányos része visszafizetett támogatásnak minősül,
amelynek központi költségvetés javára történő átvezetéséről a Kincstár támogatott személy lakóhelye
szerint illetékes területi szerve intézkedik.
(8)
Ha a támogatott személy az (1) vagy (3) bekezdés szerinti határidő
lejártáig
a)
az újabb lakás megszerzését hitelt érdemlően igazolja
aa) adásvételi
vagy csereszerződés bemutatásával vagy
ab)
építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával és
b)
a korábbi lakás elidegenítéséből származó teljes
bevételt - csökkentve a 16. § (7) bekezdésében foglaltakkal - számlával vagy szerződéssel és értékbecsléssel igazoltan az új lakás
megszerzésére fordította, úgy a 14. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség az
eredeti határidő lejártáig terheli.
(9)
A (8) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben
a tulajdonjog megszerzését a Kincstár a számítógépes ingatlan-nyilvántartási
adatbázishoz közvetlen hozzáférést biztosító TAKARNET rendszerből,
az elektronikus dokumentumként szolgáltatott hiteles tulajdoni lap másolat
lekérdezésével ellenőrzi.
(10)
A (9) bekezdés szerinti adatszolgáltatásért járó igazgatási szolgáltatási díjat
a támogatott személy köteles a Kincstár részére megfizetni.
(11)
A (8) bekezdés esetében a lakásépítési támogatást biztosító jelzálogjognak az
ingatlan-nyilvántartásban az újabb lakásra való átjegyzése iránt a Kincstár
támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
16.
§ (1)
Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a lakásépítési támogatás visszafizetésének
kötelezettsége esetén a 14. §
(2)
bekezdése szerinti elidegenítésről szóló szerződéshez csatolni kell a Kincstár támogatott személy
lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást arról,
hogy a támogatott személy eladó
a)
lakásépítési támogatás összegét visszafizette vagy
b)
visszafizetési kötelezettségét felfüggesztették.
(2)
Ha az eladó a korábbi lakás elidegenítéséből származó
- a (7) bekezdésben foglaltakkal csökkentett - bevételnek csak egy részét
fordította az újabb lakás megszerzésére, úgy a lakásépítési támogatásnak a
bevétel és a vételár vagy bekerülési költség különbözetével arányos részét kell
visszafizetnie. A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes
területi szerve a határozatával a visszafizetési kötelezettség alá nem eső támogatási hányadra jutó jelzálogjogot, továbbá annak
biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat az újabb ingatlanra a
Magyar Állam javára bejegyezteti.
(3)
A támogatott személy
a)
a lakás elidegenítését az erre vonatkozó szerződés megkötésétől,
b)
a saját maga és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyét érintő változást a változás bekövetkezésének időpontjától, vagy
c)
a bontást, a lakáscéltól eltérő hasznosítást, a lakás
használatának a 14. § (2) bekezdése szerinti átengedését annak megkezdésétől számított 30 napon belül köteles a Kincstár
támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szervének bejelenteni
az ezekre vonatkozó iratok egyidejű csatolásával. Ha
a szerződés létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése
szükséges, úgy a bejelentési határidő 45 nap. Ha a szerződés érvényességéhez hatósági jóváhagyás vagy hatósági
nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges, úgy a
bejelentési határidő ennek megtörténtét követő 30 nap.
(4)
A Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve a (3)
bekezdés szerinti bejelentést követően, ha a lakás
tulajdonosa a 15. § (1) bekezdése szerinti felfüggesztést nem kérte, úgy
határozatban kötelezi a lakás tulajdonosát a lakásépítési támogatás
visszafizetésére.
(5)
Ha a lakás tulajdonosa a (3) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségének
késve, vagy nem tesz eleget, akkor a visszafizetési kötelezettség a bontás, a
lakáscéltól eltérő hasznosítás megkezdésének, a
lakáshasználat átengedésének, illetve a lakás elidegenítésére vonatkozó szerződés megkötésének napjától számított, a Ptk. 301. §
(1)
bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten terheli.
(6)
A (2) és (5) bekezdésben, valamint a 14. § (2)-(4) bekezdésében foglalt visszafizetési
kötelezettséget a „10032000-01034080 Lakástámogatások visszafizetése bevételi
számla“ kincstári számlára kell teljesíteni. A (2) és (5) bekezdésben, valamint
a 14. § (2)-(3) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettség teljesítését követően a Kincstár intézkedik a lakásépítési támogatás
visszafizetését biztosító jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásból
történő törlése iránt.
(7)
A korábbi lakás elidegenítéséből származó bevétel csökkenthető
a)
a lakásértékesítésből származó bevétel után az állami
adóhatóság által igazoltan megfizetett személyi jövedelemadó összegével,
b)
azzal az összeggel, melyet az adós az elidegenítésből
származó bevételből az értékesített lakás építését
vagy vásárlását szolgáló lakáscélú hitelintézeti kölcsön egyösszegű
előtörlesztésére és annak díjára fordított, de
legfeljebb akkora összeggel, hogy az így csökkentett bevétel összege elérje az
igénybevett lakásépítési támogatás összegének kétszeresét.
17.
§ (1)
A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását, valamint a központi
költségvetéssel való elszámolását hitelintézet végzi.
(2)
A lakásépítési támogatást és a költségtérítést a Magyar Állam nevében a
Kincstár nyújtja a hitelintézet utólagos havi elszámolása alapján.
(3)
A hitelintézet a tárgyhónapra legfeljebb az előző
hónapban ténylegesen kifizetett és elszámolt lakásépítési támogatással azonos összegű előleget igényelhet.
(4)
A hitelintézet a lakásépítési támogatás, valamint a (3) bekezdés szerinti előleg folyósításáról és az azokkal való elszámolás rendjéről, valamint a pénzügyi ellenőrzéshez
szükséges adatszolgáltatásról a miniszterrel és a Kincstárral szerződést köt. A lakásépítési támogatás és előleg elszámolására a hitelintézet e szerződés
megkötését követően jogosult.
(5) A hitelintézet (1) bekezdés szerinti
elszámolását - szükség esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával
- a Kincstár ellenőrzi.
(6)
Ha a Kincstár az (5) bekezdés szerinti ellenőrzés
során a hitelintézet elszámolásában szabálytalanságot tár fel, az elszámolással
kapcsolatos követelést a hitelintézettel szemben a polgári jog szabályai
szerint érvényesíti és a miniszternél a (4) bekezdés szerinti szerződés felmondását kezdeményezheti.
(7)
A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított
lakásépítési támogatás összege után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet a
lakásépítési támogatással együtt kell elszámolnia a központi költségvetéssel.
(8)
A hitelintézet havi rendszerességgel, elektronikus úton megküldi a Kincstárnak ellenőrzési céllal a lakásépítési támogatás új igénybevevőinek alábbi adatait:
a)
név,
b)
születési név,
c)
anyja neve,
d)
születési hely és idő,
e)
állampolgárság vagy hontalan státusz,
f)
lakcím,
g)
postacím,
h)
személyazonosító igazolvány vagy úti okmány száma és
i)
adóazonosító jel.
(9)
A hitelintézet a folyósított lakásépítési támogatás összegéről
a negyedév utolsó hónapjának elszámolásával egyidejűleg
a miniszter részére személyes adatokat nem tartalmazó adatszolgáltatást
teljesít. Az adatszolgáltatás kiterjed a hitelintézet által megkötött lakásépítési
támogatás nyújtásáról szóló szerződéseinek számára,
összegére és a lehívott támogatások összegére. Az adatszolgáltatások
teljesítésének elmaradása esetén a miniszter a támogatás folyósítását
felfüggeszti.
18.
§ A
lakásépítési támogatást és az azokhoz kapcsolódó költségtérítést az „Egyéb
lakástámogatások“ előirányzatból kell finanszírozni.
9.
Vegyes és záró rendelkezések
19.
§ (1)
Az e rendeletből eredő
valamennyi polgári jogi jogviszonyban a Magyar Államot a Kincstár képviseli.
(2)
A Kincstár e rendeletben szabályozott hatósági eljárására a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell
alkalmazni.
20.
§ Ez
a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.
21.
§ A
körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről
és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1)
Az ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott forinthiteleknél
a kitettség hitelkérelem elbíráltakori értéke nem
haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének 80%-át. Építés alatt lévő létesítményre nyújtott hitelnél a korlát az ingatlan
teljes készültségének elérésekori forgalmi értékre
vonatkoztatva értendő.“
22.
§ Az
R. a következő 11. §-sal
egészül ki:
„11.
§ E rendeletnek a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Módr.)
21.
§-ával megállapított 6. § (1) bekezdését a Módr. hatálybalépését követően
befogadott hitelkérelem tekintetében kell alkalmazni.“
Orbán
Viktor s.
k.,
miniszterelnök
A
Kormány 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelete
a
lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
módosításáról
A
Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről
szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt felhatalmazás
alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított
feladatkörében, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított
eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket
rendeli el:
1.
§ (1)
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: R.) 1. § (4) bekezdés 7. pontjának b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(támogatott
személy:)
„b)
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát - a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény szerint -
Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,“
(2)
Az R. 1. § (4) bekezdés 16. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E
rendelet alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„16.
miniszter: a 28. §-ban, valamint a 32/C. §-ban foglalt előirányzatok
esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, egyéb
esetben a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős
miniszter.“
2.
§ Az
R. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5)
A közvetlen támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles:
a)
a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős
országos hatáskörű szerve által kiállított - az
ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a támogatott személy
lakóhelye szerinti tagállam, szövetségi államok esetén a támogatott személy
lakóhelye szerinti szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos
iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását
bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának,
élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző
családtag(ok)nak származási országában a (2)-(3)
bekezdés szerinti lakástulajdona nincs, valamint
b)
büntetőjogi felelőssége
mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a közvetlen támogatással építeni,
vásárolni vagy bővíteni kívánt lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni.“
3.
§ Az
R. 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2)
A gyermektelen fiatal házaspár két születendő
gyermek, egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő
gyermek vállalása esetén hitelintézet útján - a hitelintézet által megfelelőnek minősített ingatlanfedezet
biztosítása esetén - jogosult a megelőlegező kölcsön
igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő,
egyben a megelőlegezés időtartama
egy gyermek esetében 4 év, két gyermek esetében 8 év. A gyermekvállalás határidőig történő igazolt
teljesítése esetén a megelőlegező kölcsönnek az 5. §
(4) bekezdése szerinti összegét az állam a hitelintézet részére közvetlenül
megfizeti; ezzel az igénylő házaspár a kedvezményt
igénybe vevőnek minősül. A megelőlegező kölcsönszerződés
lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé alakítása céljából a lakásépítési
(vásárlási) kedvezményre szerződést kell kötni. A megelőlegező kölcsön igénybevételére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az igénylő
fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a
Kincstár - a kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és
a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve - megállapítsa, valamint
erről a hitelintézetet tájékoztassa. Amennyiben az igénylő házaspár nem tesz eleget a
megelőlegező kölcsönszerződést lakásépítési (vásárlási) kedvezménnyé
alakító szerződéskötési kötelezettségének, úgy a
hitelintézet levélben felszólítja a támogatott személyt, hogy a szerződéskötésnek a felszólítás szerinti 15 napos határidőn belül tegyen eleget. Ennek elmulasztása esetén -
amennyiben a támogatott személy a hitelintézetnél a szerződés
létrejötte ellen nem emel kifogást - a szerződés a
felszólítást követő 16. napon létrejön és a
hitelintézet a Magyar Állam javára szóló jelzálogjogot valamint elidegenítési
és terhelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti.“
4.
§ Az
R. 5/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2)
Amennyiben az igénylő házaspár vállalt gyermeke után
nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor - a kiállítástkövető
60 napon belül - a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek
adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a megelőlegező
kölcsönt folyósító hitelintézetnek bemutatni. Amennyiben a támogatott személy a
gyermekvállalás teljesítését igazoló okirat bemutatását elmulasztja, úgy a
hitelintézet 30 napos határidővel felszólítja az
okirat bemutatására. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézet
felszólításának sem tesz eleget, akkor a gyermekvállalás teljesítését igazoló
okirat kiállítása és a hitelintézet részére történő
bemutatás tényleges időpontja közötti időtartamra vonatkozóan a Magyar Állam által kifizetett
kamatot, költséget és kamattámogatást köteles a Magyar Állam részére 30 napon
belül visszafizetni.
(3)
A hitelintézet az (1) bekezdés, az 5/A. § (13) bekezdése, valamint a 24. § (5)
bekezdésének a)-c) pontja szerinti igazolások benyújtásáról, továbbá a (2)
bekezdés szerinti bejelentésekről a havi
adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Kincstárt.“
5.
§ (1)
Az R. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1)
A felújítási alapképzés (2) bekezdésben előírt mértékű teljesítése és hitelintézetnél vagy a
lakástakarékpénztárakról szóló
1996. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ltp.) szerinti
szakosított hitelintézetnél elkülönített számlán történő
elhelyezése esetén a lakásszövetkezeti tulajdonú és a társasház lakóépületek
közös tulajdonú részeinek korszerűsítéséhez,
felújításához, hitelintézettől felvett kölcsön
kamatának megfizetéséhez a Magyar Állam támogatást nyújt. A támogatás mértéke a
támogatás alapjául szolgáló kölcsönügylet első 5
évében a kamat 70%-a, a második 5 évében a kamat 35%-a. E támogatás nem vehető igénybe a „Sikeres Magyarországért“ Panel Plusz
Hitelprogram keretében nyújtott kölcsön törlesztéséhez.“
(2)
Az R. 16. § (3) és (4) bekezdései helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3)
Az (1) bekezdés szerinti támogatás nem nyújtható, ha
a)
a társasház vagy a lakásszövetkezet legalább a (2) bekezdés szerinti mértékben
alapot nem képez, az alap pénzeszközeit nem hitelintézeti vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézeti elkülönített
számlán helyezi el, vagy azt részben vagy egészben nem felújítási munkákra
használta fel, vagy
b)
a társasház, vagy a lakásszövetkezet az első közgyűlésétől, vagy ha az épület használatbavétele későbbi időpontra esik úgy ettől, vagy az értékesítés céljára épített lakóépület birtokbavételétől számított 90 napon belül az előírt mértékkel az alapképzés megkezdését elmulasztotta,
c)
a társasház, vagy a lakásszövetkezet az e § szerinti felújítási alap képzését
hitelintézet vagy Ltp. szerinti szakosított hitelintézet
által kiállított igazolással legalább 2 évre visszamenőleg,
vagy ha a felújítási alap képzésének megkezdésére előírt
b) pont szerinti határidő ennél rövidebb, úgy ezen időszakra nem igazolja.
(4)
Támogatás a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidő
elmulasztása esetén akkor nyújtható, ha a képzés megkezdése időpontjától
számított folyamatos és előírt mértékű
teljesítés mellett legalább 2 év már eltelt.“
(3)
Az R. 16. §-a a következő
(10) bekezdéssel egészül ki:
„(10)
Az (1) bekezdés szerinti kamattámogatott kölcsön igénybevételének feltétele,
hogy a társasház, vagy a lakásszövetkezet vállalja, hogy a hitelintézet részére
a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő
teljes felújítási költség legalább 70%-áról a társasház, vagy a
lakásszövetkezet nevére kiállított számlákat legkésőbb
az utolsó kölcsönrész folyósításáig bemutatja.“
6.
§ Az
R. 18. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(12)
A hitelintézet az igénylőtől, amennyiben lakáscélját
kölcsön igénybevétele nélkül valósítja meg, a közvetlen támogatásokra való
jogosultság elbírálásért - kivéve a megelőlegező
kölcsönt és az akadálymentesítési támogatást - a támogatás összegének 1,5%-át,
de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó
bírálati díjat kérhet. Akadálymentesítési támogatás esetén, amennyiben az igénylő lakáscélját kölcsön igénybevétele nélkül valósítja
meg, a hitelintézet az igénylőtől a támogatásra való
jogosultság elbírálásért a támogatás összegének legfeljebb 3%-ának megfelelő összegű bírálati díjat
kérhet, melyen felül az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap hiteles
másolatának díját kivéve egyéb díjat, illetve ellenszolgáltatást nem számíthat
fel.“
7.
§ Az
R. 20. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(Ha)
„a)
a támogatások igénybevételének alapját képező építési
munkák a szerződésben meghatározott legfeljebb három éven
belül vagy az ezt indokolt esetben - amennyiben az építtető
az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet
részére az építési munkára a szerződésben
meghatározott határidő letelte előtt
igazolja - legfeljebb öt évvel meghosszabbított határidőig
nem készülnek el, vagy“ (a támogatásokat az azok nyújtásáról kötött szerződés alapján a támogatás folyósítója visszavonja, és
az igénybevevő
a
már folyósított támogatásokat az igénybevétel napjától esedékes a Ptk. 232. §-a szerint számított kamatokkal együtt köteles a támogatás
nyújtója részére visszafizetni.)
8.
§ Az
R. 21. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(4)
Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás
értékesítését követően másik lakás építése vagy
vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, adó-visszatérítési támogatás, vagy a
fiatalok otthonteremtési támogatása visszafizetésével kapcsolatos
kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1
évig - az (5) bekezdés szerinti kincstári letéti számlára történő
befizetésről szóló Kincstár által kiállított igazolás
bemutatását követően - fel kell függeszteni. A
felfüggesztés időtartama egy alkalommal legfeljebb 1
évvel hosszabbítható meg. A felfüggesztés időtartamát
a bontás vagy eltérő hasznosítás tényleges
megkezdésének, vagy az elidegenítésről szóló szerződés megkötésének napjától kell számítani. A
visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos kérelme alapján függeszti fel a
lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője. A
támogatott személy akkor is köteles az e bekezdésben foglalt másik lakás
építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a
felfüggesztés időtartama alatt az (1) bekezdés
szerinti elidegenítési tilalomra irányadó időtartam
lejár.“
9.
§ (1)
Az R. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2)
Az utóbb született gyermek(ek) után a lakásépítési
kedvezmény, valamint a gyermek születésének időpontjáig
a
8. § szerint számított kamat kizárólag
a)
új vásárlása esetén a vételár megfizetéséhez, vagy
b)
építés esetén az építési költségek fedezetére a hitelintézet által a
használatbavételt megelőzően vagy azt követően folyósított és a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában fel nem mondott hitelintézeti kölcsön
csökkentésére legfeljebb a kölcsönből - a gyermek
születésének időpontjában - fennálló tartozás erejéig
számolható el.“
(2)
Az R. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5)
Ha a 2009. július 1-jét megelőzően hatályos
jogszabályok alapján a fiatal házaspár kérelmére a születendő
gyermekre tekintettel a kedvezményt a hitelintézet önálló kölcsönként előlegezte meg, és a gyermek azért nem születik meg,
a)
mert a házastársak egyike elhunyt, vagy
b)
a gyermek megszületését a házastársak egyikének munkaképesség-csökkenést,
illetve egészségkárosodást szenvedett személlyé válása következtében nem
vállalták, vagy
c)
a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően
halva születik, a folyósító hitelintézethez benyújtott - az a)-c) pontokban
foglaltak igazolását is tartalmazó - kérelemre a gyermekvállalást
teljesítettnek kell tekinteni és a hitelintézettel a kedvezményre kötött
támogatási szerződés alapján az
ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot és elidegenítési-terhelési tilalmat kell
bejegyezni a Magyar Állam javára. A kérelmet az a)-c) pontokban foglalt
események bekövetkezésétől számított 90. napig, de
legfeljebb a megelőlegezésről szóló szerződésben vállalt határidő
leteltéig lehet benyújtani. Ha az igénylő az
igazolást az a)-c) pontokban meghatározott esemény bekövetkeztétől
számított 90 napon belülnem nyújtja be, úgy a
hivatkozott események bejelentésétől számított 60
napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az események bekövetkezése
és a bejelentés időpontja közötti időtartam
alatt az állam által kifizetett kamatot, költséget és kamattámogatást.“
(3)
Az R. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(6)
Az építkezés idejére és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott időszak leteltéig a lakásépítési kedvezményre, a fiatalok
otthonteremtési támogatására - az 5. § (6) és (7) bekezdések szerinti esetekben
a támogatási szerződés megkötésének időpontjától számítva -, a megelőlegező
kölcsönből átalakult lakásépítési kedvezményre -
csökkentve a megelőlegező kölcsönszerződés
megkötésétől a gyermekvállalás teljesítéséig eltelt időtartammal - az 5/A. §
(8)
bekezdése szerint esetlegesen visszafizetendő összeg
biztosítékaként a Magyar Állam javára az épülő, a
felépült, a bővített vagy a megvásárolt lakást
jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli.Az 5/A. §, illetve 12. és 13. § alapján felvett,
vagy a 12. §-ában foglalt jelzáloglevél fedezetének
céljára előzetesen nyújtott kölcsönök biztosítékaként
elfogadott ingatlanokat a kölcsönt nyújtó hitelintézet javára a Magyar Államot megelőző ranghelyen jelzálogjog (önálló zálogjog), valamint
annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom terheli. Amennyiben a
hitelintézet által nyújtott állami kamattámogatású kölcsönökből
épített, vásárolt, bővített, illetve korszerűsített ingatlan nem fedezete a kölcsönnek, úgy erre
az ingatlanra az ingatlan-nyilvántartásba a Magyar Állam javára elidegenítési
és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog,
valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást
folyósító hitelintézet kérelmezi. Amennyiben a hitel futamideje alatt annak
céljául szolgáló ingatlan válik a hitel fedezetévé, vagy a hitelcél szerinti
ingatlan értékesítésre kerül, vagy az ingatlan lebontása természeti katasztrófa
következtében vált szükségessé, ezen ingatlant a hitelhez kapcsolódóan terhelő, a Magyar Állam javára fennálló elidegenítési és
terhelési tilalom törlésére vonatkozó engedélyt - az adósok kérelmére - a
Kincstár adja ki.“
(4)
Az R. 24. § (10) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(10)
A hitelintézetet az általa jogszerűen folyósított és
a költségvetéssel elszámolt fiatalok otthonteremtési támogatása, a megelőlegező kölcsön, valamint az akadálymentesítési
támogatás összege után 3%, minden más központi költségvetési támogatás összege
után 1,5% költségtérítés illeti meg, amelyet - a lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsön kivételével - a támogatással együtt
kell elszámolnia a központi költségvetéssel. A lakásépítési
kedvezményt
megelőlegező kölcsön összege után járó
költségtérítést a hitelintézet a kölcsönszerződés
megkötését követő első
elszámolásban számolja el a központi költségvetéssel, azzal, hogy a
hitelbírálattal, a szerződéskötéssel, valamint a
gyermekvállalás teljesítésével kapcsolatosan a megelőlegező
kölcsön igénylésére tekintettel semmilyen címen díj, illetve egyéb
ellenszolgáltatás sem az igénylő házaspárral, sem az
állammal szemben nem érvényesíthető, és a kölcsönnek
az állam általi teljes megfizetése esetén a hitelintézet további
költségtérítésre nem jogosult.“
10.
§ Az
R. a következő 25/C. §-sal
egészül ki:
„25/C.
§ A 2004. május 1-jén vagy azt követően kötött kölcsönszerződések esetén a 25. § (1) és (2) bekezdése
szerinti állami megtérítési kötelezettség nem érvényesíthető.“
11.
§ Az
R. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3)
A 26. § (1) bekezdése, a 27/A. § (1) bekezdése, továbbá a 27/B. § (1) bekezdése
szerinti jogcímekre benyújtott pályázat esetén a pályázónak írásban vállalnia
kell, hogy a létesítéstől számított legalább 20 évig
tulajdonában maradó bérlakásokat, garzonházat, nyugdíjasházat, idősek otthonát a pályázott jogcímnek és a rendeltetésének megfelelően hasznosítja, továbbá a lakóépületet, valamint
annak berendezéseit karbantartja, szükség esetén felújítja. A miniszter
a
pályázó kérelemére - amennyiben a pályázó igazolja, hogy a bérlakást,
garzonházat, nyugdíjasházat vagy idősek otthonát a
pályázott jogcímnek megfelelően hasznosítani nem
tudja - engedélyezi a pályázott jogcímtől eltérő, de a településen felmerült igényeknek megfelelő, az Nytv. 26. §-a szerinti lakcímbejelentési
kötelezettséggel járó lakhatási célra történő
hasznosítását.“
12.
§ Az
R. a következő 47. §-sal
egészül ki:
„47.
§ (1) E rendeletnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.)
Korm. rendelet módosításáról szóló 257/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Módr.)
a)
2. §-ával megállapított 2. § (5) bekezdés a) pontját,
10. §-ával megállapított 25/C. §-át,
és 11. §-ával megállapított 38. § (3) bekezdését - a
Kincstár vagy bíróság által jogerősen elbírált esetek
kivételével - a Módr. hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmekre, vagy folyósított
támogatásokra is alkalmazni kell,
b)
4. §-ával megállapított 5/C. § (2) bekezdését, 5. §
(1)-(3) bekezdésével megállapított 16. § (1), (3), (4) és (10) bekezdéseit, 6.
§-sal megállapított 18. § (12) bekezdését, 7. §-ával megállapított 20. § (8) bekezdés a) pontját, 8. §-ával megállapított 21. § (4) bekezdését és 9. §-ával megállapított 24. § (2), (5), (6) és (10) bekezdéseit
a Módr. hatálybalépését követően
benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(2)
E rendeletnek a Módr. 3. §-ával
megállapított 5/A. § (2) bekezdését a Módr.
hatálybalépését megelőzően benyújtott azon támogatási
kérelmekre is alkalmazni kell, melyeknél a szerződéskötési
kötelezettség beálltára még nem került sor.“
13.
§ Ez
a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép
hatályba.
14.
§ Az
R.
a)
16. § (9) bekezdésében az „a lakás-takarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII.
törvény“ szövegrész helyébe az „az Ltp.“,
b)
18. § (5) bekezdésében a „pénzügyi szolgáltatást közvetítő
ügynökére“ szövegrész helyébe a „függő közvetítőjére“ szöveg, az „ügynöke“ szövegrész helyébe a „függő közvetítője“,
c)
18. § (11) bekezdésében az „ügynöke“ szövegrész helyébe a „függő
közvetítője“ szöveg, az „az ügynök“ szövegrész
helyébe a „a függő közvetítő“,
d)
21. § (5), (13) és (15) bekezdésében a „pénzügyminiszter“ szövegrész helyébe a
„miniszter“ szöveg lép.
15.
§ Hatályát
veszti az R. 5/D. §-a.
Orbán
Viktor s.
k.,
miniszterelnök